a szavak
ma ütemek
nélkül oly sterilek,
s a műtőasztalon
én fekszem
aszodtan
drága barátom
hol a dobbanás
hiszi éltem,
cikk-cakk
a létem
minden záloga.
váladék
vágyai
elszívják mind
a kor alulfizetett
nővérei,
donor
ki részedként
birtokol
ot
valóban.
én
2011.04.25. 16:11 | Mr Past | 1 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://ahalakalatt.blog.hu/api/trackback/id/tr892854256
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
sunnita 2011.04.30. 01:39:54
ez most különösen tetszett. látod, be is regeltem a komment miatt.
