A Halak alatt...

Istenem! Ments meg minket az ölebes nőktől!- mormolta Dexi, s dobott egy kétszázast a perselybe kifele jövet. Ennyit megér.

Az egyik legtátongóbb tátongó mélység ott tátongott, amikor az éjsötét hajú azt mondta:
-Shih-Tzu!
-Egészségedre! Parancsolsz? Remélem, csak átmeneti. 
Kérdezte, hogy az a márkája-e? Ezek után nem szeretett volna különben festeni, mint az, aki csak autókon, mobiltelefonokon, meg a csaja csöcsén keresztül tudja definiálni a világot. A jutalmát is elnyerte, abban a pillanatban, ráncigált szemöldök és száj üzente némán, hogy -idézem- "olyan seggfej vagy!", Dexi pedig könyékig hatódott. Többet nem is találkoztak, de búcsúzáskor Dexi még előkapta a telefont- szóval mit is, mondtál? Ezt felírom!

Ott kezdődik, hogy húszas éveikben először tör rá nőkre a feltétlen törődhetnék. A karrierizmus ám kiüti a szaros pelenkát, már az első menetben, de még egy ígéretes kapcsolatot is az intenzívre küld. A csupasz "négyfal" igaz megértő, de nem olyan kommunikatív, s valahogy élettelen. Summa summarum, valakihez gügyögni kell! Ekkor megtörténik a hiánypótlás Fifike személyében, tárgyában. Mert az öleb, az legyen Fifike. Én, legalább is, mindet így hívom. 

Aztán, Fifike elkezdi kitölteni a mindennapokat. Felkerül a fészbúkra, a barátnők is lájkolják, sőt, még a pasik is. Jaj de jó. A napirend észrevétlenül hozzá igazodik: reggel séta, utána etetés, délben fürcsi, délután kozmetika, este altatódal. Adj te is neki jóéjtpuszit!

Dexi, az évek gondos megfigyelése alatt kitapogatott egy ért a bal halántékán. Előfordul, hogy kidagad, és elviselhetetlenül lüktet. Az igazság pillanata ez. Míg eddig csak titokban rúgott bele Fifikébe, most, megelőzve az "én vagy a dög?" kérdéskört, gazdira gondolva, nyílt színen olyat vág Fifikébe, hogy nyekken. 
Következő pillanatban veszi is a kabátját, s távozik.