A Halak alatt...

-Hú, bazmeg, mi ez, ami keresztülfúrta a szívem?
-Szerintem sokat ittál.
-Azt mondod, nem értek hozzá?
-Az iváshoz?
-A szívemhez.
-Inkább lődd le a villanyt és maradj csendben.
-Szerinted, sötétben nem fáj?
-Nem, csak nem látom a savanyú pofádat.
-Nem látja, nem hallja, s nem beszél a gonoszról?
-Az a majmok dolga.
-A mintakövetés a fejlődés egy szakasza.
-Amit tudni kell egy idő után lezárni. Ebből lesz a felegyenesedés, ha már majmoknál járunk.
-Reggel mikor felkelek még egyenesebb leszek.
-Vagy kilőlek az űrbe, tudod, a picsába ki, oda! Nah ott leszel csak kibaszott egyenes!
-Majom is járt már az űrrben, ugyan mindegy lenne nekem is.
-Tárcsázzam Bajkonurt?
-Inkább egy zöld számot. Kérdezzük meg, hogy szopik-e még a libája?
-Persze, meg ciccegjünk a csajoknak, fújjunk szotyit a parkban...
-Emlékszel, amikor a füstszűrőt páleszbe mártottottuk?
-Beálltál, mint a gerely.
-Hja, Kelenföldnél meg kitettük a seggünket a vonatablakon.
-Az. Kimentél a budira és visszajöttél egy vészfékkel. El akartad adni Nekem. Még azt is megtanultad gyorsba', hogyan mondják öt nyelven, hogy "vészfék".
-De csak robogtunk tovább.