A Halak alatt...

Sohasem voltam más, csak tükör. Míg tetszett, amit bennem látsz, vonzódtál hozzám- majd, miután meguntad, vagy már nem tetszett a látvány, összetörtél. Nem akarok többé így érezni, sem eszköz lenni bárki hiúságához.

A fejléc nélküliség, a vállról indítható kemény gondolatok, a mellényzsebbe csúsztatott cirádás frázisok… mindezektől a világ kissé olyanná vált, mint egy feszített tükrű csillogó savmedence. Fejest ugrasz bele, csavarod és forgatod magad, majd a tízpertizenegyes…