A Halak alatt...

A ma már derogál

kezemben a kanál,
s mártanám sűrű
májad fehérjébe,
szűrcsölve velőd
összekenve az
agg lepedőt,
mit anyád adott
a nászunkra:
erkölcsi fegyver.

Mert nem lelték a
foltot a száraz gyolcson
belül hordtad
már akkor az
összes mocskod,
szajhája voltál
a világnak, kurvája
a romlott apádnak.

Eleget martál hát belém
holnaptól szabadnapos
a remény, mi még
várt a szűzi csodára
de már nem
futotta többet
ostoba imákra.
Helyette keféltünk.

A ma már derogál